Élménybeszámoló II.

Na újra itt… Többen kérdeztétek, hogy meglett-e a csomagom, ami nem érkezett meg velem ide. Íme véget vetek álmatlan éjszakáitoknak, újra kezdhetitek a lerágott körmötök növesztését, megnyugodhattok, elkezdhettek leszokni a Xanaxról, mert igen, másnap megkaptam. /bár azt hittem elég egyértelmű volt, hogy megjött, mert megírtam volna, ha nem... nem baj, így szeretlek titeket drága együgyű barátaim… : P / Igaz kicsit elszakították, meg letörték az egyik zipzárt, de nem hiányzott belőle semmi, minden rendben volt. Másnap reggel ők keltettek telefonon, hogy egy óra múlva megérkezik a csomagom, és kihozzák majd nekem, csak pontosítsuk a címet. Amúgy remek dolog arra kelni, hogy egy finn nő angolul beszél hozzád, a negyedét sem érted, annak, amit mond, és lövésed sincs, hogy hogyan válaszolj neki. De nem zavarja őket. Sem a boltban, sem az egyetemen, sem itthon, sehol. Teljesen hidegen hagyja őket, hogy tudsz-e angolul vagy sem. Ők elmondják, amit szeretnének, utána pedig türelmesen várnak, míg kinyögöm a válaszom, vagy készséggel válaszolnak arra, amit kérdezek… stb. Nagyon barátságosak, és hozzá vannak szokva ahhoz, hogy mindenféle szerzet ifjai élnek itt. Nézzük csak a saját közvetlen környezetemet.
Hárman lakunk itt a lakásban. Egyik lakótársam Anssi, ő egy 21 éves finn srác. Programozó és nyelvész, mellette igazi „sportember”. Megkérdeztem tőle a múltkor, hogy tudja-e, hogy a környéken van-e uszoda. Mondta, hogy 2 éve itt lakik, de nem tudja. A vicc a dologban, hogy itt van 5 perc sétányira a sarkon… : D A másik (volt) lakótársam, akik most költöztek haza, mert véget ért a srác ösztöndíja, az Xin és a felesége volt. Egy fiatal, kínai pár. Olyan echte kínaiak. Állandóan rizst ettek, meg mindenféle főtt meg párolt növényeket, amiket lelocsoltak, valami büdös olajjal, amit aztán jól kiizzadtak… Nem voltak büdösek, de nem volt jó illatuk. Mellette a csajnak nem szabadott sokat kinn lennie a szobából, csak míg takarít, vagy főz. Utána a szobában a helye. Ó te jó ég! : D A csávó meg állandóan krákogott és köpködött. Ok, ezt a fürdőben, vagy a wc-ben tette, de olyan gusztustalan hangja volt… : D
Aztán most jött a helyükre Mat, egy szlovák srác. Programozó és rocker. Jah, és 5 éve finnül tanul, mert szereti a finn metált, és gondolta poén megtanulni finnül. A fantasztikus nyelvérzékemmel én ezzel a nyomi angollal is szenvedek, ez meg poénból finnül tanul. -.- És kifejezetten jól beszél finnül, jobban, mint angolul.
Aztán szoktuk kártyázni, meg társasozni Anssi-ékkal, amikor át szokott jönni Markus meg a barátnője Lotta /aki teljesen olyan, mint te Dol csak egy kicsit mélyebb a hangja/, ők finnek, illetve Ehsan egy iráni srác. Itt voltunk nyolcan, öt nemzet képviselőjeként. Ezek az emberek közül senkinek sem anyanyelve az angol, szóval baromira nem érdekli őket, hogy ki hogyan beszéli a nyelvet. Ez jó, bátran lehet bénázni, meg gyakorolni. Bár Xin akcentusa brutális volt, őt nagyon nehezen értettem meg, de a többieket jól értem, kivéve, ha egy párszavas mondattal akarnak kommunikálni velem. Olyankor kijön, hogy kicsi a szókincsem, és mivel nincs szövegkörnyezet nehezebb dolgom van, hogy mit is akarnak tőlem. De finnül káromkodni már az első héten megtanultam. : D Meg köszönni, elköszönni, és megköszönni is, tehát a boltban már eladom magam, mint finn fiatal. Bár az a baj, ha nagy határozottan szólalok meg finnül, akkor tényleg azt hiszik, hogy finn vagyok, és néha elkezdenek finnül beszélni hozzám, amire válaszként nézek értelmesen, és jön a hülye angol magyarázkodás, hogy hát izé, én sajnos nem beszélek finnül, csak menőzni akartam, és most baromira ég a pofámról a bőr… : D
Terve a köszöntés, amikor találkozunk. Hei-hei az elköszönés, ez ilyen viszontlátásra-féle. A Kiitos a köszönöm, a Wittu a fuck, és többek között a női nemi szerv is. Ezt rendszeresen használják kártyázás közben, ha pl. rossz lapot húznak, vagy valaki szívat, valakit. De a kedvencem, ez olyan aranyos káromkodás, hogy már nem is lehet káromkodásnak érezni, inkább ilyen berzenkedés, amikor nem akarod szidni a másikat, csúnyát sem mondanál, de azért morogsz az orrod alatt. Az így hangzik: Perkele, ami amúgy a finneknél tényleg káromkodás, csak magyar fülnek nem tűnik annak. Azért egy-két magyar káromkodás mellett, ez a perkele olyan kis semmilyen. : ) De aranyos nagyon, és meg kell nyomni benne az r-t, mint magyarban a pörkölt szónál… Szóval ha legközelebb pörit eszel, gondolj arra, hogy pár betű, és akár finnül trágárkodhatnál. : P
Na de hogy ne csak szövegeljek, hanem képet is mutassak, íme pár darab arról, hogy milyen vadregényes helyen lakom. Erdő mindenhol, nagy hó, és egy tutira nem százas graffitis banda van a környéken.

A felső képen látható az utca, ahol lakom. Balra a ház, amiben a mi lakásunk is van, de erről majd részletesebben egy másik bejegyzésben. Az alsó kép pedig az út másik oldalát mutatja egy újabb erdősávot. Vagyis egy részét az erdőnek, igazából itt mindenhol erdő van, és közöttük utak, meg házak.

Ez pedig szintén az utca, amiben lakom, csak most már én is rajta vagyok a képen, nehogy azt mondjátok, hogy csak a netről töltögetek random képeket. : )

Az erdőn át egy hosszú út vezet be a városba, mellette pedig van két bicikli út. Ezeket az utakat néhol összeköti egy-egy aluljáró. Még az első napok egyikén ismerkedtem a környékkel, amikor a következő graffitikre bukkantam, amit tényleg csak egy dinka festhet föl, mert az, aki ilyen alkotásokat készít, az nem lehet normális… vagy náluk ez a normális? Szeretik Donald kacsát, túlzottan is szeretik… Na de ezt majd a következő írásomban mesélem el, most jöjjenek a „graffitik”, vagyis a 19 kis képből álló filmkockák…

/Azért homályosak, mert rá van fagyva a betonra a pára/

Az elsőn egy óriási fenyőt támad meg a hadsereg. Vadászgép és egy tank lövi szerencsétlen fát. What the fu... Wittu? Mi ez? Valami elb***ott /na ugye, hogy ennek van nyomatéka, míg egy perkelének nincs/ J szintű amerikai film plakátja? Már látom magam előtt a trailert. 2014… Pá-báám! Egy eddig soha nem látott veszély fenyegeti a földet… Pá-báám! Burce Willis már túl öreg, hogy újra megmentse a földet… Tü-düüm! Vajon ki állíthatja meg, az óriás fenyőt, az ős entet, mely pusztulással fenyegeti az emberiséget? Aztán sikoltó emberek képét vágnák be és repkedő fenyő tobozokat, amik súlyos karcolásokat ejtenek a szerencsétlen járókelőkön… És a második? Az a giliszta minek örül úgy? Olyan kéjes feje van, mintha... hmm… lehet ezért festették le csak a fejét, és az altestét nem. : P A harmadikat nem szeretném kommentelni…

Itt egy remek alkotás Janitól, aki éghetetlen vágyat érzett arra, hogy emléket állítson a 9.11-es eseményeknek, bár inkább ne tette volna, mert ennél a háznál, és repülőnél én is komolyabbat rajzolok, pedig páran tudjátok, hogy a pálcika emberek is komoly gondot tudnak okozni. /Egyszer Önismeret órán le kellett rajzolni a családot. Az egyik pálcika emberem fejéből nem csak a nyaka, hanem a két keze is kinőtt, szóval inkább rajzoltam még 5 vonalat, és azt mondtam, hogy ő családi polipunk/ Jani graff-je mellett Imi képe szerepel. /ezek lehet, hogy magyarok, nem is finnek?/ Ezt nem tudok értelmezni. Az egy cseresznye, vagy egy bogár, vagy egy piros fejű ember sílécen? Egy kérdésem van. Miért? Miért csinálnak ilyet az emberek? Na de menjünk tovább, mert tovább bonyolódnak a dolgok.

Agresszív kismalac, Pikachu, akinél csak Spongyabobot utálom jobban. Komolya ennek a két rajzfilmfigurának a kitalálóját büntetném. Az egyik kétszavas szókinccsel rendelkezett, idézném „Piká-piká”, és egy kis izé volt… Még ha szőrös lett volna, azt mondom, hogy egy pocok, aki pocakon pöckölt egy picike pockot… : D És a szivacsember… -.- Jah és a harmadik kép egy cuki tehén, kék pulcsiban. Lehet, hogy ez egy játék. A három kép között 148 ezer különbséget rejtettünk el. Keresd meg hát mind! Pokémon! : D Aki nem értette volna a viccet! Klikk

Bigiboy, Kenny, Donald kacsa unokahúga, majd Goofy, Grabowski és egy Nissan Micra. Oké! Ha eddig nem dobta le az agyad a gépszíjat, és bármilyen okból kifolyólag értelmezni tudtad az eddig képeket, akkor ehhez mit szólsz? És a következő? Ott egy Ducato 4x4-es kigyulladt, újra egy rohadt vidám giliszta, és a végén bebörtönözték Paprika Jancsit. o_0'

Bár szerintem ez egy történetet szeretne elmesélni. A piros fejű csávó nekirepült egy épületnek a repülőjével, majd ámokfutásba kezdett, aminek következtében kigyulladt egy Ducato. A Nissan Micrás rendőrök körözni kezdték, és különböző fantomrajzokat készítettek, mint a kiskacsa, vagy a patkány, vagy egy tehén esetleg… Ezen az egész történeten egy fenyő annyira felmérgelte magát, hogy megölte Kennyt, „Te szemét!”, akit a finn hadseregnek kellett leállítaniuk. A vörös képűt végül börtönbe zárták. És hogy mit keres két giliszta a történetben? Minden mesébe kell egy szerelmi szál, és mivel a hernyók párzási szokásait eddig valami furcsa oknál fogva hanyagolták a történetírók, a művész ezt a még le nem rágott csontot vetette be az alkotása sikerének érdekében.

Hát nem tudom, hogy eme blog mekkora sikernek számít, hiszen többet nem remélek ennél, mert azt tuti, hogy nincs még egy barom, aki ennyi hülyeséget írna erről a pár vacak képről, de mindenesetre remélem, hogy te kedves olvasóm jókat mosolyogtál rajtuk, vagy önmagadon, hogy voltál olyan dinnye, hogy figyelemre méltasd őket. : )

Isten áldjon titeket! Következő bejegyzésemben a vásárlásról szólok hosszabb-rövidebb módon. : )

ui.: javítottam pár helyesírási hibát az előző bejegyzésben, mert nagyon gáz volt... : /